HÍREK

Közeleg a nyár, vele együtt pedig az az időszak, amikor a Facebookot és az Instagramot – meg persze a többi platformot – ellepik a nyaralási fotók. Érdemes néhány szabályt betartani, amikor képeket vagy más információt osztasz meg a közösségi médiában, mert ha nem vagy elég óvatos, annak komoly következményei is lehetnek. És persze, ezeket a szabályokat nemcsak nyáron, hanem az év más időszakában is erősen ajánlott betartani.

 

A titkosítás külön tudományággá területté nőtte ki magát, ami persze nem meglepő, ha azt vesszük, hogy a digitális világban minden információt védeni kell, ha nem szeretnénk, hogy az illetéktelenek kezébe jusson. Ma már rendkívül hatékony módszerek vannak, amelyek lépten-nyomon védik adatainkat és eszközeinket – internetes forgalom, emailek, felhőben tárolt információk, chatprogramok üzenetei, SIM-kártya használat, bankkártyás fizetés, online vásárlás és még sorolhatnánk. Viszont hiába minden technológia, ha nincs meg az alapvető emberi figyelem és óvatosság, akkor azzal hasonló – vagy adott esetben még rosszabb – problémákat okozhatsz, mintha felírnád egy papírra a PIN-kódot, és azt betennéd a bankkártya mellé. Az alábbiakban összeszedtük azokat a leggyakoribb hibákat és figyelmetlenségeket, amik az adatvédelemhez, személyes információkhoz kapcsolódnak.

 

1. Itt vagyok, hol vagyok?

A Facebookra naponta 350 millió fénykép kerül fel, ezek között dobogós helyen vannak az „utazós típusú” fotók és bejegyzések. Persze érthető, ha büszke vagy arra, hogy sikerült megmászni a Fujit vagy épp a Brooklyn Bridge-en sétálsz, de nem biztos, hogy jó dolog, ha mindezt világgá is kürtölöd. Pláne nem azonnal. Egy átlagos felhasználónak 200 körüli barátja van (az átlag 338, de a medián 200, vagyis ugyanannyi embernek van 200 vagy kevesebb ismerőse, mint 200 vagy több ismerőse), közöttük rengeteg olyan is, aki csak szegről-végről ismerős, vagy nem is „igazi” barát, hanem csak munkakapcsolat. Ami még rosszabb, az az, hogy minden ismerősnek is van további 200 ismerőse, azaz – beállítástól függően – egy bejegyzés akár több ezer emberhez is eljuthat. Ha nyaralós fotót teszel ki valamelyik közösségi média felületre, akkor azzal nemcsak azt üzened, hogy éppen nagyon jól érzed magad, hanem azt is, hogy „helló, üres a lakás”. Ha mindenképpen szeretnéd megosztani, hogy merre jársz, az alábbiakat ajánljuk:

• Ökölszabályként minden ismerőssel (és persze publikusan is) csak olyan információt ossz meg, amit az utcán is elmondanál egy ismeretlennek. Ha mindenképpen szeretnél részletesebb beszámolót közzétenni, akkor hozz létre egy szűk csoportot azon barátok számára, akik valóban közel állnak hozzád.
• Útitervet soha ne tégy közzé; előre vagy valós időben sose oszd meg, hogy mikor mész nyaralni.
• A fotók megosztásával érdemes megvárni, amíg hazaérsz – ha üres otthon a lakás, lehetőleg ne tegyél ki képet a világ másik feléről azzal a szöveggel, hogy „most épp ezt látom”, vagy valami hasonlóval.
• Ha másokkal utazol, kérd meg őket, hogy saját Facebook posztjaiknál ne taggeljenek be, és ne is említsenek meg téged. (Cserébe persze Te is tedd meg ugyanezt fordítva!)

 

2. Fotó a gyermekről? Azt mondjuk: TILOS!

Nem túl meglepő módon az utazós képek mellett gyerekes fotókból is rettentő sok van – egy viszonylag friss tanulmány szerint, mire a kicsi eléri az ötéves kort, az interneten róla megtalálható képek száma több száz, akár ezer körüli is lehet. Persze érthető, ha mint szülő, büszke vagy a csemetére, ugyanakkor figyelembe kell – vagy legalábbis figyelembe kellene – venni, hogy a gyermekről készült fotó személyes adatnak minősül, így afelett a gyermek rendelkezhet, nem a szülő (a gyerek nem like-mágnes!). A kérdés itt kezd igazán komplex lenni, hiszen a csecsemők nyilván, ha akarnának, sem tudnának beleegyező nyilatkozatot adni, 10-12 éves kor alatt pedig akkor sem fogja megérteni a gyermek, hogy miről is szól ez az egész, ha a szülő amúgy korrektül el tudja magyarázni ezt neki (a tapasztalat viszont az, hogy a szülők sincsenek tisztában minden lehetséges következménnyel, vagy ha igen, akkor elbagatellizálják azokat). Ha viszont bőszen osztogatod a közösségi médiában a gyerek kontentet, és csak 10-12 éves korban kérdezed meg a gyermeket, hogy neki erről mi a véleménye, akkor már rég elkéstél. Tudod, ami egyszer felkerült a netre, azt többé le nem szeded onnan.

Szülőként a kezdetektől tiszteletben kell tartani a gyermek jogait és érdekeit, később pedig akkor is el kell fogadni a véleményét, ha az nem egyezik a tiéddel. Ha a csemete tudja, hogy mire mond igent, akkor semmi gond azzal, ha posztolsz róla, de ugyanúgy teljesen normális az is, ha a csemete azt mondja, hogy nem csak, hogy nem tehetsz ki róla képet a közösségi médiába, hanem azt sem szeretné, hogy egyáltalán fotókat készíts róla. (Utóbbi esetben azért érdemes kompromisszumot kötni, hiszen később azért nem baj, ha legalább a gyermeknek vannak fotói saját magáról – ilyenkor működhet az, ha a szülő megígéri és be is tartja, hogy a gyermekről készült fotókat a gyermeknek és esetleg magának készíti, és még szűk családi körben sem mutatja meg senkinek.)

Az internetre feltett fotókkal a legnagyobb baj az, hogy többé nem rendelkezel felettük. Ugyan a fotók jogilag hozzád tartoznak, de hogy mi lesz velük, arra semmi ráhatásod nincs: aki láthatja, az le is töltheti őket, a mesterséges intelligencia pedig elemezheti is a fényképeket. Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, de sajnos benne van a pakliban az is, hogy egy, a gyerekről készült – egyébként teljesen ártatlan – strandolós kép pedofil hálózatra kerül, a mesterséges intelligenciának „hála” akár nagyon durva változtatásokkal, vagy videós formában. „Enyhébb” esetben csak az osztálytársak találják majd meg pár évvel később a fotókat, ami adott esetben gúnyolódáshoz, zaklatáshoz vezethet. Vegyük figyelembe, hogy úgy általánosságban, külső hatások és visszacsatolások nélkül is negatívan hathat egy kamasz lelki világára, ha olyan fényképek kerülnek, kerültek fel a szülő Facebook oldalára, amit ő nem szeret – ebben a korban épp elég másik problémája is van a tinédzsereknek, nincs szükségük arra, hogy egy-egy szerintük rosszul sikerült fotó tovább rontsa az önbizalmukat! És ez nem vicc; akár olyan traumákat is okozhatsz, ami a felnőtt korra, akár a gyermek későbbi párkapcsolatára és az általános életminőségére is kihat!

Itt jegyeznénk meg, hogy nemcsak a fotókkal, hanem minden, a gyermekről közölt információval érdemes vigyázni; nem ajánlott megosztani például olyan dolgokat sem, ami a gyermeknevelési elveinkkel, konkrét, megtörtént esetekkel kapcsolatosak.

A gyermekről készült fotók megosztásával kapcsolatos szabályokat érdemes tisztázni a tágabb családdal is, és nyomatékosan kérni azok betartását. Szerencsére ritkán fajul a dolog odáig, de volt már rá példa, hogy egy szülő beperelte az édesanyját, mert az engedély nélkül osztott meg fotókat az unokáról, és többszöri kérésre sem távolította el azokat – sőt tovább folytatta a képek posztolását. Idáig jobb nem eljutni!

• Ökölszabályként álljon itt annyi, hogy a gyermekről NE tégy ki semmilyen képet és információt a közösségi oldalakra addig, amíg ő maga nem érti, hogy pontosan miről van szó, milyen következményekkel járhat, és felelős döntést nem tud hozni. Hogy mikor jön el ennek az ideje, az gyermekenként változó, de irányakódként a közösségi médiában érvényes, 13 éves regisztrációs korhatárban érdemes gondolkodni.
• Ha szeretnéd megmutatni a gyermeked a nagyszülőknek vagy barátoknak, akkor arra a közösségi médiánál sokkal jobb platformok is vannak, a Google Fotók vagy a OneDrive például privát URL-ek segítségével teszi lehetővé fotók megosztását. Használd inkább ezeket!

 

3. Fotók saját házról autóról, stb.

Ha új lakásba, új házba költöztél, vagy éppen új autót vásárolsz, akkor érthető, ha ezt szeretnéd megmutatni a barátaidnak is – de ebben az esetben is csak azt tudjuk mondani, hogy óvatosan tedd ezt! Ha nemcsak a barátokkal, hanem az ismerősökkel is megosztod a fotókat a lakásodról, akkor azzal egy kész térképet adsz, ami nemcsak a lakás alaprajzát mutatja meg remekül egy bűnözőnek, hanem azt is, hogy milyen értékek vannak szem előtt – sőt még a potenciális rejtekhelyekből is előre fel lehet készülni belőlük. Az autós fotókkal is érdemes vigyázni, mert a friss járgányokra előszeretettel csapnak le a tolvajok; például azért, mert nagy az esélye annak, hogy egy speciális rablásgátló beszerelésére még nem volt idő.

• Ha mindenképpen szeretnéd megosztani a fotókat, akkor leginkább arra figyelj, hogy ne mindenkivel, hanem tényleg csak a közeli ismerősökkel oszd meg az információkat – de még jobb, ha a képek egyáltalán nem kerülnek fel a közösségi platformra, hanem mindenkinek inkább személyesen mutatod meg ezeket a dolgokat.

 

4. A személyes adatoknak nincs helye a neten

A Facebook (a cikkben példának mindenhol a Facebookot hozzuk, de természetesen tetszőlegesen bármilyen más közösségi platform behelyettesíthető ide) rengeteg személyes adatot kezel, többségében ezek olyan információk, amelyek megadása nem kötelező. Mégis rengetegen teszik fel a születésnapjuk időpontját, azt hogy hol laknak, mi a telefonszámuk vagy email-címük, kivel állnak párkapcsolatban és így tovább. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy számtalan további személyes adat található meg a bejegyzésekben, akkor minden adott ahhoz, hogy egy csaló pillanatok alatt minden olyan információt megtaláljon rólunk, amivel el tudja lopni a személyazonosságunkat. A születési hely és időtartam, a családtagok születési időpontja, valamint a kutyánk neve különösen érzékeny adatnak számít, mert ezeket az információkat vagy ezek valamilyen kombinációját rengetegen használják bankkártya PIN-kódként, riasztó kódként vagy akár belépési jelszóként is. A rengeteg, nyilvánosan elérhető személyes adat már csak azért is veszélyes, mert jellemzően kereshető információtömegről van szó.

• Sem a Facebookon sem más közösségi oldalon ne adj meg olyan adatot, ami nem kötelező. Jellemzően egy szolgáltatás használatához felhasználói név, email-cím és esetleg születési dátum szükséges, minden más csak extra – illetve ha kétlépcsős azonosítást is használsz, akkor a telefonszám is kötelező adat lehet, hiszen mobilra is érkezhet a másodlagos kód SMS-ben. Viszont a valós születési dátum helyett beállíthatod nyugodtan az adott év január 1-jét, úgysem ellenőrzi senki.
• Mindig ellenőrizd, hogy másik milyen adatokat látnak rólad – és lehetőség szerint állítsd be úgy a Facebookot vagy bármilyen más szolgáltatót, hogy a személyes adatokat csak te (esetleg barátaid) láthassák.
• Jelszavak, belépési adatot, pénzügyi információk, stb. megosztása szigorúan tilos, de reméljük ezt már nem kell külön mondani.

 

5. Óvatosan azzal is, mit osztasz meg másokról

Nemcsak a gyermekről, hanem más családtagról, barátokról és idegenekről sem oszthatsz meg képet és információt az engedélyük nélkül – ezt tartsd be, és követeld meg azt is, hogy ugyanez visszafelé is működjön. Azaz, hogy a gyermeked, családtagjaid és barátaid se osszanak meg rólad semmit az engedélyed nélkül. Többféle veszélye an a dolognak; ha kiteszed a faladra, hogy végre egy hétig nálad vendégeskednek a nagyszülők, akkor azzal elárulod, hogy az ő lakásuk éppen üres. A barátokról készült hétvégi bulis fotót pedig, bármilyen vicces is számodra, ne oszt meg, főleg ne úgy, hogy még taget is használsz, mert a képet könnyen megláthatják a barátod szülei vagy akár munkaadója is. Gondolj bele, te sem szeretnél hasonló szituációba kerülni! Természetesen ide sem csak képek tartoznak, hanem privát beszélgetések leiratai, képernyőmentései vagy akár más olyan bizalmas információ, amit az illető csak veled osztott meg.

• Nemcsak a név, hanem a fotó is személyes adatnak minősül, amely felett a képen szereplő(k) rendelkezik, rendelkeznek.
• Mindig gondolj bele, hogy egy fénykép megosztásának milyen következményei lehetnek; a képen szereplőket megbánthatod, megalázhatod, de egy-egy fotó közzététele akár azt is eredményezheti, hogy barátodra megharagszik a családja, vagy elveszíti állását.